Alapnak tekintjük azt, hogy az agyunknak szüksége van mindenféle információra ahhoz, hogy el tudja dönteni, merre induljon, mit csináljon. Na de valaha is értelmezted azt, végig gondoltad azt, hogy az agyunk egy sötét barlangban van?!
Képzeld el, éld ezt át!
Ülsz a vaksötétben.
Semmit nem hallasz, egy suttogást, egy szisszenést, egy pisszt, semmit.
Hiába mereszted a szemed, kieshet a szemgödörből a szemgolyód, akkor sem tudsz semmit kivenni a környezetedből.
Hiába nyújtod ki a kezed, csak érdes felülethez érnél, elmozdulni sem mozdulsz, mert mi van, ha belezuhansz valami gödörbe, vagy elcsavarogsz itt a sötétben, és ide sem találsz vissza.
Ugyanis vársz valakit.
– Vársz valakit, aki elmondja, hogy fúj odakint a szél. Te elgondolkozol: lehet, hideg van.
– Vársz valakit, aki elmondja, hogy odakint füst illat van. Te elgondolkozol, lehet, tüzet gyújtottak.
– Vársz valakit, aki elmondja: nagy a fehérség odakint.
– Aztán jönnek sorban: hideg van a láb területén. Valaki meg mondja: a test meleg. A harmadik: a hajszálak borzolódnak.
– Aztán valaki kiált: dőlünk hátra, a sebessége 2m/sec.
– Megint másik: súlytalanság állapotában vagyunk?
stbstbstb.
Te pedig összerakod: tél van, hideg, elcsúsztunk, esünk hátra
és kiadod parancsba: csillapítsd az esést! Kezeket tedd ki! stb.
…
Attól függően, hogy ki is ücsörög ebben a képzeletbeli barlangban, és milyen összeszedettek a hírnökök
az egyik ember elesik,
a másik csak megcsúszik, de kiegyenesíti magát,
a harmadik pedig úgy elesik, hogy még a kezét is eltöri, a fejét is beveri.
…..
Ha ezt a rövid kis történetet nézzük, látjuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség, hogy jól tudjon a test működni. Ha nincs meg minden információ, akkor abból sérülés lehet.
Ha sérülés lehet, akkor te, a barlangban ülő több dolgot is mondhatsz
– a biztonságra törekvő: legyünk álmosak: akkor nem mozdulunk el, biztonságban leszünk.
– a vakmerő: ez valami félreértés lehetet, vizsgáljuk meg még egyszer
– a gyanakvó: óvatosnak kell lenni, csak szépen, csak lassan
– az elterelő: vágjuk ki a hisztit, vagy legyünk agresszívek, azzal eltereljük a figyelmet a nehézségekről
– az okoska: vegyük kezünkbe az irányítást, ha mi osztjuk ki a feladatokat, elkerülhetjük, hogy mi dolgozzunk
stb.
…
Vajon mit lehet csinálni, ha felismered, hogy lehet, az én gyerekem (vagy én magam) barlangjában is valami baj van az összehangolt munkával?
– Az egyik dolog: elengedhetetlen, hogy felismerd, valami nem stimmel.
– Másik dolog: tudatosítani kell, hogy ami nem stimmel, az nem törvényszerű, és végérvényes hiányosság, ügyetlenség, vagy bénaság
– Harmadik dolog: nem szabad addig húzni, míg idegileg kikészül a család
– Negyedik dolog: kezdeni kell a helyzettel valamit. Elmenni egy szakemberhez, aki feltérképezi, hogy melyik rendszerrel lehet gond. És mihamarabb elkezdeni célzottan és komplexen fejleszteni, segíteni a barlangban ücsörgő idegrendszert.
Gyanakszol, hogy esetleg érzékelési zavara van?
Jelentkezz be hozzám felmérésre és egy adag házi feladatot is kaptok majd!
hello@csigebogi.hu
